| A Békés megye nyugati kapujaként ismert település a 44-es számú főút mentén és a Holt-Körös partján található. Kedvező fekvése miatt ősidők óta lakott helye a környéknek. Neve először 1287-ben szerepel oklevélben. A XV. században a Hunyadiak birtokolták, 1463-ban mezővárosi rangra emelkedett. Az 1596-ban tatár csapatok semmisítik meg, az 1689-es pestisjárvány teljesen kipusztította lakosságát. Újjátelepült 1719-ben. 1735-ben Szegedinác Péró és Vértessy Mihály vezetésével itt tört ki a XVIII. század legnagyobb parasztfelkelése. A község neve többször is változott az idők folyamán. A Szentandrás név az utolsó Árpád-házi király, III. Endre nevéhez fűződik. Az ő adománylevelében szerepel a Szent András apostol nevét viselő egyik templom. A későbbi időkben gyakran említették Körös-Szentandrás néven is. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. A Körösök szabályozásakor a község távolabb került a folyótól. 1942-ben Horthy Miklós kormányzó felavatta határában az akkori Magyarország legnagyobb duzzasztóművét. A közelmúltban felújított vízlépcső és hajózsilip rendszere páratlan látvánnyal fogadja a turistákat. Békésszentandrást a Körös holtágak sokasága övezi, csaknem 800 magánüdülővel. A település világhírű terméke a kézi csomózású perzsaszőnyeg. Két értékes műemléke az 1784-ben, korábbi alapokra épült barokk stílusú Szent András-templom, valamint a szintén barokk stílusú református templom. |