| Békéssámson Tótkomlóstól nyugatra fek-szik 14,4 kilométerre. A helytörténeti hagyo-mány szerint első lakója vagy alapítója volt a névadó. A krónikák megemlékeznek XI. sz.-i templomáról. A tatárjárás elnéptelenítette, majd Zsigmond korában Hunyadi birtok lett. Mátyás idején a Jaksics-család birtokolta. A tö-rök hódoltság ismét elnéptelenítette. A XVIII. sz.-ban érkezett telepesek a dohánytermelést is bevezették. 1877-ben csatolták Békés me-gyéhez, korábban a szomszédos Csanád, illet-ve Csongrád megyéhez tartozott. 1926-ban Jó-zsef főherceg személyesen avatta fel első világháborús emlékművét, amelyre napjainkra a második világháború hőseinek nevei is felke-rültek. Az 1930-as években a Károlyi-családot követően a lengyel szárm. Zselinszky János fejlesztette Sámson gazdasági életét. A hely-ben termelt cukorrépa elszállítására kisvasutat is épített Tótkomlóson. A ma is elsődlegesen mezőgazd. települést szívesen látogatják mind a hazai és a külföldi vadászok. Békéssámson észak-nyugati részén épült a néphit szerint még a török időkben a Száraz-éren átívelő két-nyílású mellvédes kőépítmény, a „Török-híd”. |