| A nemzetközi hírnevű történelmi borvidék és a közeli hegyvidék névadó települése feltehetően már a kelták alatt is szőlőműveléssel foglalkozó családok számára adott megélhetést, noha őskori leleteket is találtak a Templom-hegyen. A vidék természeti adottságai: a Szársomlyó keleti és déli oldalai, a Karasicavölgye, a szubmediterrán jellegű éghajlat ideális körülményeket biztosítottak a későbbi szőlőműveseknek, így a rómaiaknak is, akik - amit azt a padlófűtéses villa és az abban talált mozaikok, illetve oltárkő tanusítják - jól kiépített, magas szintű szőlőkultúrát teremtettek ezen a területen. A honfoglalást követően magyarlakta vidéknek csak a török jelenlét változtatta meg az etnikai összetételét: szerbek telepedtek meg, akik először a Rákóczi-szabadságharc, másodszor az 1920-as években telepedtek ki Szlavóniába. Az első német betelepülők a XVIII. sz. második felében érkeztek, míg a magyarok csak a múlt században. A forrásokban sokféle névalakban szerepelt település (Villya, Vellám) borai a Habsburg Birodalom jelentős részén, különösen a Délvidéken, Bécsben és Stájerorszábgan találtak piacra, majd az infrastrukturális fejlődés következtében a múlt századi filoxériavész ellenére napjainkra egész Európába, sőt még a tengeren túlra is eljutnak. A község népességét tekintve fele részben magyar, fele részben német, ahol családi tradíció a szőlőművelés, így évszázados tapasztalatokra épül a borkészítés. A község lakossága túlnyomó részt római katolikus, mitegy tizede református és görög katolikus. Templomai közül a római katolikus középkori (XV. sz.) eredetű, de később átépítették. A görög katolikus és a virágosi templom is védett. A település egyik kezdeményezője a Villány-Siklós Borút Egyesületnek, amelynek feladata a helyi idegenforgalmi adottságok kihasználása, a vidék bekapcsolása az országos és nemzetközi idegenforgalom vérkeringésébe. A borkultúra és a gasztronómiai turizmus, valamint a falusi vendéglátás minőségi szintre emelésének eredményeként született meg hazánk első borútja. |