A település a Zselic déli lankáinak és a Pécsi-medence síkjának találkozásánál fekszik. A település nevét először a XIII. sz.-ban említik. S. Dyonisio néven. A tatárjárás során a somogyvári apátságból kimenekített, Szent Dénest ábrázoló képet itt rejtették el a bencés szerzetesek. A kép itt maradt, s végül a település védőszentje és neve is Szent Dénes lett. Valószínűleg már a török uralom alatt is magyarok lakta település volt. A falu római katolikus templomát a XVIII. sz. legvégén emelték copf stílusban az Eszterházy család segítségével. |