| Baranya megye déli részén, a Siklós-Villányi-hegység és a Dráva által határolt területen, a hegység napsütötte déli lábánál, a Drávától mintegy 10 km-re épült szigettelepülés. Központjában a várral már messziről uralja a környező tájat. A szubmediterrán éghajlat teszi lehetővé, hogy sok növényfaj egyedüli lelőhelyként csak itt lelhető fel országunkban. Ez egyben elterjedésük legészakibb határa is. A környező táj legjellemzőbb kulturnövénye a szőlő. Az ország legkorábban szedésre érett cukorborsóját és salátáját is itt termesztik. Több évezredre visszamutató tárgyi emlékek bizonyítják, hogy mindig emberlakta hely volt. A római légiók megjelenésével, a mai Siklós helyén Serena néven katonai telep volt. A település mai elnevezése magyar eredetre vall. A Siklós elnevezés a török idők óta használatos. A honfoglalás idején a Botond törzshöz tartozó Kán nemzetség birtoka volt. A tatárjárás elmúltával IV. Béla adta ki a parancsot a vár építésére. 1251-ből származik az első hiteles okirat a településről. Akkor Suklos volt a neve. 1395-1482-ig a Garai család gazdasági és hadi központja. 1515-től a Perényi család birtokába kerül. Szűntelenül bővítik a várat a török elleni készülődésben. E korszak legszebb és legjelentősebb emléke a ma is látható várkápolna. A török 1543-ban érte el Siklóst, és június 6-án elfoglalta. Ezzel kezdetét vette a 143 évig tartó török uralom, amelynek jelentős emléke az 1989-ben felújított dzsámi. A török időkben járási székhely. 1686-ban foglalják vissza a várat a töröktők, amelyet környékével együtt Caprara tábornok kap meg jutalmul. Ennek köszönhető, hogy a Rákóczi-féle szabadsághard után nem robbantották fel sok más magyar várhoz hasonlóan. 1726-1728-as években Mária Terézia németeket telepít Siklósra a már itt élő szerb lakosság mellé. A vár és a város történetében 1728-ban keződik a Batthyány család korszaka. Befejezik a vár várkastéllyá való alakítását, és a mai katolikus templomot 1780 körül építettetik. 1860 körül alakul ki a város központjának mai képe. 1894-ben épült kórháza és szegényháza. 1871-ben járási székhely lett. A két világháború között a Benyovszki család tulajdona. Tőlük a magyar állam 1940-ben megvásárolja. A II. világháború alatt hadifoglyokat szállásoltak el a várban. 1955-ben Siklós nagyközség, majd 1977. április 1-jén visszakapja városi rangját. Várossá válásával politikai-gazdasági és kulturális központja lett a vonzáskörzetébe tartozó 41 településnek. Az idegenforgalom szempontjából jelentős a felújított török dzsámi, valamint a várkápolna és a római katolikus templom középkori freskója. A siklósi katolikus templom főhajója 1676-ra készült el; a református templom 1791-ben, a szerb templom 1738-ban épült fel. Kétévenként a siklósi várban megrendezésre kerülő Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál sok érdeklődőt vonz belföldről és külföldről egyaránt. |