Baranya megye délnyugati szélén található az Ormánság 3245 lélekszámú "fővárosa". Sellye regionális helyzetét tekintve központi szerepet játszik.
Mai területén egykor létezett legkorábbi település nyoma öt-hat ezer évesre tehető. A római kort a földből előkerült leletek bizonyítják. Népvándorlási emlékek is előkerültek az ásatások során. Az 1292-ből származó első írásos emlék szerint Sylle volt a neve. Sellye fénykora Mátyás király uralkodására tehető. Az 1300-as években épített palánkvárat 1532. június 20-án a törökök felégették. A törökök 1551-ben a települést bírósági központtá tették. 1689-ben szabadult fel a török megszállás alól. 1781-ben mezővárosi rangot kapott. Az I. világháború után három évre szerb megszállás alá került. Ekkor tették járásszékhellyé. 1945 után fejlődése ugrásszerű volt. 1950-ben újra járásszékhely lett, 14 éven át. Számos új létesítmény, üzem, iskola, utca épült ebben az időszakban. 1970. június 1-től nagyközség. 1997 szeptemberétől város. Lakosságának etnikai összetétele egységesnek mondható, többségében magyar.
Központjában található Ormánsági Múzeum, amely Kiss Géza nevét viseli, a környező terület népművészetét, népi építészetét, népi életmódját mutatja be színes tárgyi emlékekkel és a híres ormánsági talpasházzal.
Jelentős építészeti műemlék a Draskovich-kastély, amely barokk stílusban épült, s jelenleg diákotthon. A kastélyt körülvevő 7,5 hektáros arborétum az 1760-70-es években jött létre. 1995-től természetvédelmi terület. Dél-Dunántúl legértékesebb és legfajtagazdagabb parkja, amelyhez hasonló örökzöldjellegű parkot csak Nyugat-Dunántúlon találunk. |