| A délkelet-baranyai község a régészeti emlékek alapján már a kora vaskortól lakott hely volt, s a kelta és Árpád-kori emlékek is a folytonosságra utalnak; bár az első írásos forrás csak egy 1333-34-es jegyzékben említi. A Földvár néven szereplő település életét a török előretörése és az itt lezajlott mohácsi ütközet pecsételte meg. Az 1526. augusztus 29-i csata emlékére hét hektáros nemzeti emlékparkot emeltek, ahol művészi kopjafák, díszkút, lélekharang várja a nemzet sorsát döntően befolyásoló esemény színterét felkereső látogatókat. A bellyei uradalomhoz tartozó birtokot Mária Krisztina főhercegnő vette meg, aki majorsági központtá tette a törökök egykori sátortáborára utaló Sátoristye fiókmajorságot. A majorsági központ és várudvar épületei (tehénistálló, komlószárító, magtár, intézőépületek, kápolna) agrártörténeti emlékek. Sátorhely Baranya azon kevés települése közé tartozik, amelynek népessége nő, a lakosság korösszetétele kedvező. Ennek hátterében a helyi kedvezmények és a biztos munkalehetőségek (Bólyi Rt.) játszanak szerepet. A falu majdnem színtiszta magyarságával kiválik a környező németlakta települések közül. |