| A Szigetvártól északra fekvő település lélekszáma az 1000 főt is meghaladja.
A későbronzkor idején már lakott hely volt, majd a kelták és a rómaiak érkeztek erre a vidékre. Az Árpád-kor idején magyarok telepedtek le a környéken. Az írásos emlékekben a község neve először 1330-ban bukkant fel Domburou alakban. A település először a Viszlai, majd a középkor végén a Tinódi család birtoka lett. A törökök kiűzését követően a Batthyányiak birtokának része volt, majd a Biedermann család lett az új birtokosa. A mai község területén a XIV. században Szentmiklós néven puszta volt, amely plébániával is rendelkezett, de a török harcok során szinte teljesen elpusztult. A XVIII. század elejére teljesen elnéptelenedett. 1726 táján horvát és német családok kezdték benépesíteni, a XVIII. század közepén újra németek érkeztek. A század második felétől a magyar nyelv kezdett általánossá válni.
Közigazgatásilag Szigetvár és a tőle északra fekvő települések köztük Mozsgó is egészen 1950-ig Somogy megyéhez tartozott, csak azt követően csatolták Baranyához.
A község igen gazdag építészeti látnivalókban. Római katolikus templomát 1746-ban gróf Batthyány Károly a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére építtette, majd 1876-ban neoromán stílusban újjáépítették. A XVIII. században épült volt uradalmi magtár, ma ipari műemlék jellegű épület. A falu közepén áll a volt Batthyány-kastély, amelyben ma értelmi fogyatékosok számára szociális otthon működik. A körülötte kialakított 10 holdas park természetvédelmi terület, benne több faritkaság is megtekinthető. |