| Mohács Magyarország dél-dunántúli területének déli határszélén, Baranya megye keleti részén, a Duna partján fekszik. Több szempontból is fontos közlekedési csomópont. Környéke már az ókortól kezdve alkalmas volt letelepedésre, de Mohács maga a honfoglaló magyarság egyik első önálló településeként jött létre. Okirat 1093-ban említi először Mohach formában. A tatárjárást követően elnéptelenedés után a XV. Századtól mezőváros. A török hódoltság alatt közigazgatási központ. A török hódoltság alóli felszabadulás után sok nemzetiségi betelepítési történt. 1747-ben kiváltságos mezőváros. A XIX. Sz. második felében nagyon sok új létesítménnyel gazdagodott a millenneumi építkezésének köszönhetően. A Dunai Gőzhajózási Társaság a szén szállítása miatt megépítette a megye első vasútvonalát Pécs-Mohács között, illetve az hajóállomást Mohácson. 1924-től újra városi rangot kapott. Jelentős új lakóterületek, lakótelepek kialakítása csak az 1950-es években kezdődött. A város máig legnagyobb ipari üzeme a Mohácsi Farostlemez Gyár. Budapest után Mohács az egyetlen olyan magyarországi városunk, amely a Duna mindkét partján lakóterületekkel rendelkezik. Lakossága kb.:21.000 fő. Etnikumát ma is vallási és nemzetiségi sokszínűség jellemzi. E sokszínűség szép tárgyi emlékeit láthatja a látogató a helyi Kanizsai Dorottya Múzeum kiállításán. Látnivalók közt említést érdemelnek a klasszicista stílusú Csatatéri Emléktemplom, az 1829-ben épült Kálvária, a volt püspöki palota és római katólikus templomok. Ősi sokac népszokást őrzi a híres busójárást, amely nemcsak belföldről, de az országhatáron túlról is szép számmal vonzza a látogatókat minden év télutóján. |