A község a Hegyháton és egyúttal a megye északi részén található. Lakossága meghaladja a 2500 főt, így Baranya nagyközségei közé sorolható. Az első régészeti leletek az újkőkor idejéből valók. A települést először 1251-ben említik, ekkor bencés apátság volt e helyen. A török uralom idején a magyar lakosság teljesen eltűnt és a helyükre görögkeleti délszlávok érkeztek. A Rákóczi-szabadságharcot követően a falu lakossága ismét teljesen kicserélődött, magyarok telepedtek itt le. 1743-tól több hullámban németek érkeztek Mágocsra. A XVIII. sz. közepén néhány délszláv és szlovák család érkezett a településre. A község mai, műemlék jellegű templomát 1800-1805 között építették és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A helyi izraelita hitközség 1846-ban zsinagógát építtetett a településen. Az 1830-as évektől több céhes testület működött a faluban, s ezek a település későbbi gazdasági fejlődését is megalapozták. |