| A régészeti feltárások során újkőkori, rézkori, bronzkori, kelta, római korabeli leleteket - 1974-ben Marcus Aurelius bronzszobrának töredékét - találtak. A rómaiak korában Lugio néven fontos átkelőhely valamint őrhely volt, Castrumának maradványai ma is láthatók. Itt vezetett az egyik legfontosabb transzkontinentális útvonal, a limes-út. Az írott forrásokban 1150-ben Secuseu néven bukkan fel. A 14. században Zeuchew, Zeksu néven szerepel. Várát 1529-ben foglalták el a törökök. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott magyar településre 1690 körül szerbek, 1733-tól németek költöztek be. 1721-ben Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomuk mellett 1738-ban épült a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma. A mai templomot 1804-1811 között emelték klasszicizáló stílusban. Három kápolnája 1773-ban, 1855-ben és 1888-ban épült. Az első világháború után a szerbek Jugoszláviába települtek, 1945 után a németek pedig kitelepítették, és felvidéki magyarok jöttek helyükre. Említésre méltó a Jankovich család kúriája, amely ma az általános iskolának ad otthont; ezenkívül a görög-keleti szerb templom 1750-ből A Duna mellett, a dombtetőn láthatóak a 15. századbeli kolostor romjai. Környéke természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Az első világháború után szerb lakosságának többsége Jugoszláviába települt. 1945 után német lakosainak egy részét kitelepítették, helyükre felvidéki magyarok érkeztek. A lakóinak a száma 2395 fő. A gazdasági fejlődésben nagy szerepet játszik a szántóföldi termelés, a szőlőtermesztés, a borkészítés, a gyümölcstermesztés és a halászat. |