Bajától 7 km-re, északkeletre a bácskai löszhátra települt.
Egy 1400-as oklevél ,,Bacchuta'' néven említi. Nevezték Batkutának és Baskútnak is.
A török időkben a bajai náhijéba sorolt falu rác lakossága 1598-ban Esztergom környékére költözött. Az 1724-ben pusztaként jelzett terület a Grassalkovich család birtokába került.
A mérnökien tervezett, sakktáblás faluba a 18. század közepén németeket telepítettek.
1919-től 1921-ig Vaskút szerb megszállás alatt volt.
A második világháború végén németajkú lakosait kitelepítették illetve szovjet kényszermunkára hurcolták. Helyükre délvidéki menekültek, bukovinai székelyek, moldvai csángók, felvidéki magyarok és mezőtúri, sarkadi nincstelenek költöztek.
A Kálvária kápolna 1825-ben épült. A római katolikus templomot 1880-ban emelték.
1995-ben állították a legújabb kori ,,népvándorlás'' emlékére a Megbékélés emlékművét. |