Kecskeméttől délkeletre, a Tisza egyik holtágának pontján fekszik. 1973-ban Alpár és Tiszaújfalu községek egyesülésével jött létre. Az ,,Olper'' név először 1075-ben I. Géza oklevelében olvasható. Anonymus szerint itt állt Zalán bolgár fejedelem földvára. A nevezetes csatamezőn futamították meg honfoglaló őseink a bolgár-görög sereget.
I. Géza a település egy részét a tiszai révvel együtt a szávaszentdemeteri görög monostornak és a garamszentbenedeki apátságnak adta. A déli részt a váci püspök kapta. Innen eredt a középkori Püspökalpár elnevezés. A török alatt elnéptelenedett pusztát a 17. sz. végén Kecskemét bérelte.
A 18. sz. elején visszaszivárgott a környék lakossága.
1944. október 9-től 23-ig kemény harcok folytak a község területén. A gazdag növény és állatvilágú alpári rét része a Kiskunsági Nemzeti Parknak. Az érintetlen természetet kedvelők paradicsoma. Az alpári templom melletti dombon a ,,Nagyváron'' több ezer éves földvárat tártak fel. A kisebbik dombon áll az 1752-55 között épített római katolikus ,,Jótanács Anyja'' templom. Nepomuki Szent János szobrát 1780-ban állították.
1926-ban emelték a ,,Patrona Hungária'' domborművel díszített I. világháborús emlékművet. A főtéren áll a Géza fejedelmet ábrázoló jubileumi emlékkő 1975-ből. |