| A Duna menti síkság északi részén fekszik a Csepel-sziget déli csúcsa közelében. A folyó közelsége miatt az őskortól kezdődően több nép lakta. A honfoglaló magyarok a fejedelmi szálláshely birtokaként szállták meg a környéket.
Határában az Árpád-korban több falu, Szántó, Szigetfő, Halásztelek létezett. Tass neve 1284-ben fordul elő, mint a királyi tárnokok és ételfogók birtoka. Nyilvánvalóan Árpád unokája, Tass lehetett első birtokosa egykor. A falu környékével ellentétben túlélte a török pusztítást. A Rákóczi szabadságharc idején megfordult itt Vak Bottyán tábornok és maga a vezérlő fejedelem is.
1709-ben és 1739-ben pestisjárvány tizedelte a lakosságot.
A 19. század első felében több tűzvész és árvíz is pusztított a községben, 1831-ben pedig kolerajárvány.
A legnagyobb károkat az 1838-as jeges árvíz okozta. A két világháború Tasson is súlyos emberáldozatokat követelt.
A római katolikus templom 1822-ben épült klasszicista stílusban.
A református templomot 1886-88-ban emelték. Eklektikus.
1924-ben állították az I. világháborús emlékművet.
Későbarokk-klasszicista ötvöződésű a 18. század végén épült Szerbith-kúria.
A Darányi-kastély klasszicista műemlék. |