| A Duna menti síkságon fekszik Kunszentmiklóstól nyugat-délnyugatra.
Területén feltártak bronzkori, római kori, szarmata, avar és honfoglaláskori leleteket.
Az Árpád-korban környéke Fejér megye solti székéhez tartozott. Határában két önálló falu létezett. Solk nevét egy 1317-es, Zenthmarton faluét egy 1320-as oklevél említi.
Szalk faluban állt Szent Mihály egykori temploma. Szentmárton királyi lovászok faluja lehetett, mivel korábban Lovászfölde volt a neve.
A két falu a tizenötéves háborúban elpusztult. 1624-ben már Szalkszentmárton néven ismert az újjátelepült helység.
A földesúri falu a 18. században az Amade, Festetics, Hadik, Jankovich és a Vigyázó családok birtoka.
1848-ban 5500 kecskeméti nemzetőr táborozott itt Kossuth parancsára.
A református templom 1767-75 épült barokk stílusban. A Petőfi Emlékmúzeum korabeli relikviákat őriz. Petőfi 113 versét és egyetlen regényét a Hóhér kötelét írta Szalkszentmártonban.
Petőfi szobrát 1969-ben állították.
A két világháború áldozatainak 1996-ban emeltek páros emlékművet.
A Homokpusztán álló nyomtatószín agrártörténeti emlék. |