| Bajától 13 km-re északkeletre, az 51-es főút mentén fekvő település.
A környék első telepeseinek nyomai bronzkoriak. Feltártak itt avar sírokat is. A környék a honfoglalás korában gyepü lehetett Árpád és Botond törzse között. Egy 1055-ös írás említi a ,,lacum registi'' alakot. E szerint Sükösd neve a latin domb, halom főnévből ered. 1092-ben a Segisti nevű falu azonos nevű tavával a tihanyi apátság birtokába került. Az ősi falu a ma Ósükösd nevű határrészen állhatott. A tatárjáráskor kihaltak a besenyő őslakosok.
A török időkben elnéptelenedtek a környék kis falvai, Jobbágy, Ságod, Besenyő és Sükösd is.
1711 után a már korábban érkezett rácok mellé, kisorosz és rutén családok költöztek.
1810-ben mai helyére települt a község, a korabeli Háromkereszt csárda közé. Így arról először Harom-kereszt, majd új-Sükösd lett az elnevezése.
A két világháború Sükösdtől is súlyos emberáldozatot követelt.
A római katolikus Krisztus király templom 1817-ben épült, klasszicista stílusban. 1747-ben épült a Kápolna-dűlő híres búcsújáró helye a Szent Anna-kápolna. |