| A község Bácsalmástól dél-délnyugatra települt. A jugoszláv határ közelében fekszik. Löszpusztai gyepei és horgásztava védettek. Utóbbit az 1970-es években duzzasztották.
A Telecskai dombokon őskőkori telepet tártak fel. Közép-Európa legnevezetesebb szarmata telepét is a madarasi határban találták, hun temetők szomszédságában.
Előkerült az Árpád-kori falu templomalapja és temetője.
Az első oklevél 1377-ben említi Madarast. Neve királyi madarászok lakhelyét jelölhette. 1514-ben a faluban táborozott a Bornemissza János vezette királyi sereg.
A 17. században a törökök palánkvárat és dzsámit építettek.
A török idők végére a hely elnéptelenedett. 1787-ben a Latinovits testvérek újjátelepítettek. 1919-21. között Madaras szerb megszállás alatt volt.
A római katolikus templom 1799-ben épült, benne az egykori kegyurak: Latinovits Ödön, Lajos és József sírja és sírlapjai. |