| Kunszentmiklóstól délkeletre, a Kiskunsági Homokhátság nyugati peremén települt. Területén újkőkori, rézkori, bronzkori, szarmata, kelta és avar leleteket tártak fel. A honfoglalás kori sírok és a Templomdomb romjai Árpád-kori falura utalnak. A tatárjáráskor elnéptelenedett. Majd egy 1480-as oklevél említi. A XVI. század végén ismét elpusztult. Területe koronabirtokként a Ráckevei uradalomhoz került. A pusztát a Geréby és a Mudrony családok bérelték. 1872-ben több peszéri tanyaközpont egyesült községgé Peszéradacs néven. 1889-től nagyközség lett. 1949-ben Peszéradacs kettévált, így született a mai Kunadacs és Kunpeszér. 1969-től 74-ig épült a római katolikus Jézus Szíve-templom. A tájházban az egykori uradalmi cselédek életét bemutató kiállítás látható. Nevezetes az alsóadacsi Geréby-kastély. A Kiskunsági Nemzeti Park itteni részén található a hodályi fenyves, a dámányi rét és a büdöskúti turjános. Utóbbi a hajdani láp- és mocsárvilág maradéka. Növény- és állatvilága -írisz és orchideafélék, elevenszülő gyík- védett. |