| A kiskunsági Homokhátságon fekszik, Soltvadkerttől északnyugatra. Határának 1974. óta védett része az égeres-kőrises láperdő, a 97 ha-os Szűcsi-erdő. 98 madárfaj fordul elő területén. A helységet ,,Keurus'' néven 1277-ben említi az első oklevél. Elnevezése kőriserdőre utal. Az Árpád-kori falu a török alatt elnéptelenedett. A Wattay család 1718-ban szlovák evangélikus jobbágyokat telepített ide, felvidéki vármegyékből. II. József 1784-ben mezővárosi rangra emelte. 1876-ban elvesztett státusát 1973. január 1-jén Petőfi születésének 150. évfordulóján kapta vissza. Századunkban híres bortermő vidék lett. Vörösborai külföldön is keresettek. Petőfi szülőháza irodalomtörténeti zarándokhely, 1880-ban Jókai Mór avatta. A Petőfi Képtár a költőt megörökítő alkotásokat mutatja be. Az evangélikus templom későbarokk, 1784-94-ben épült. Neogótikus formában 1914-ben átépíttették. Itt keresztelték Petőfit. A Petőfi szobrot 1929-ben állították. 1974 óta működik a Közúti Emlékmúzeum. A Szent József templom 1826-ban emelt klasszicista alkotás. A Szlovák Tájház egy régi parasztházban működik. A kiskőrösi gyógyfürdő medencéit klór, jód és bróm tartalmú hévíz kútja táplálja. |