| Bács-Kiskun megye székhelye. Megyei jogú város, a Homokhátság régi, ,,hírös'' városa. 120.000 lakosa van. Környékét már 5.000 éve is lakták. Története klasszikus példája az Önkormányzati településfejlődésnek. Az Árpád-korban királyi birtok lehetett. Egy 1353-as oklevél ,,Kechemeth'' alakban említi. A kecskére és egy kiszáradt ér medrére utal az elnevezés. 1368-ban mezőváros lett. A középkor várfalai helyett kiváltságai, mocsarak, szikes tavak, homokbuckák védték. Khász városként fejlődhetett a török időkben. Cegléddel és Nagykőrössel megalakította a Háromváros Szövetségét. A törökellenes felszabadító harcokban és a Rákóczi szabadságharc alatt sokat szenvedett, de folyamatosan fejlődött. 1834-ben megváltotta földesúri terheit. 1870-ben önálló törvényhatósági város lett. 1911-ben földrengés rázta meg. 3.600 katonája veszett oda az I. világháborúban. Területén kemény harcok folytak 1944. őszén. 1944. október 31-én vonultak be a szovjet csapatok. 1950-ben az újonnan szervezett legnagyobb magyar megye székhelye lett. Híres szülöttei közül kiemelkedik Kelemen László, az első magyar színigazgató, és Kodály Zoltán zeneszerző. Egyházi műemlékei a barokk stílusú nagytemplom (1806.) piarista templom és rendház (1730.) a klasszicista református ókollégium (1830.), református templom (1684.), a klasszicista görögkeleti templom, a klasszicista Szent Erzsébet templom, a 14. századi Szent Miklós templom, a mór romantikus stílusú zsinagóga, a romantikus stílusú evangélikus templom. A Városháza (1896.) a Cifrapalota, a népi szecesszió épületei. 1736-ban épült a ferences kolostor, ma Kodály Intézet. A város értékes gyűjteményei: Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskeméti Képtár, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, a Katona József Emlékház, a Leskowsky-hangszergyűjtemény, Bozsó-gyűjtemény, Iskolatörténeti Múzeum, Ráday Múzeum, Magyar Naiv Művészek Múzeuma. |