A híres paprikatermesztő város, a Kalocsa Sárköz központja. Az 51-es számú főút mentén fekszik. Környékén a újkőkortól kezdve minden történelmi kor gazdag régészeti nyomot hagyott. Szent István 1009-es oklevelében már civitasként említi. Ő alapította érsekségét. A város elnevezése ótörök eredetű, a maradékot jelentő colochian szóból született. A Szent Koronát hozó Asztrik apát volt első érseke. Csák Ugrin érsek a Muhi csatában esett el. Városi rangra Kalocsát Zsigmond király emelte 1405-ben. Várát 1529-ben foglalta el a török és a szegedi szandzsákhoz csatolta. 1602-ben a várat és a várost császári zsoldosok felégették. Újra népesedett a 18. században. 1919-ben az ún. ,,gatyalázadás'' során Szamuely Tibor húsz kalocsai gazdát végeztetett ki. 1956-ban a kalocsai vadászrepülő ezred ultimátumára válaszolva a szovjetek harckocsikkal szállták meg a repülőteret. A Főszékesegyház Árpád kori alapokra épült, 1735-54. között barokk stílusban. Az Érseki palota a vár alapjain kezdett épülni 1776-ban. Szárnyai 1781-ben és 1799-ben készültek el. Különleges fák gyűjteménye az Érsekkert. A Viski Károly Múzeum a Sárköz életét mutatja be. További nevezetességek: Városi Képzőművészeti Gyűjtemény, ,,Nagyszeminárium'', Magyar Fűszerpaprika Múzeum, Schöffer Gyűjtemény, Népművészeti Tájház, Jezsuita templom, Szent István tér szobrai, Chronos 8 kibernetikus szobortorony. |