A gyümölcs és szőlőtermesztéséről híres település, a bácskai löszös síkságon fekszik Kiskunhalastól délnyugatra. Területén jazig, szarmata, kun, avar leleteket tártak fel. Az első oklevél 1044-ben említi. A tatárjárás után kunokkal betelepült hely történelme során a Csőszapa, Jankó, Jankószállás, Jankovác nevet is viselte. A 15. században az északi részben Csőszapa kun falu, másik felén Hunyadi János birtoka húzódott. Innen a Jankószállás név. A török időkben az Epres nevű területen a törökök palánkvárat húztak. A községben 1620-tól bunyevácok, majd 1718-tól szerbek települtek. Tőlük ered az 1904-ig használt Jankovác név. A 18. században az Orczy család birtoka. 1731-ben magyar családok is népesítették. Jánoshalma 1989. óta város. A Szent Anna templom 1787-ben épült barokk stílusban. 1820-ban emelték az Orczy kastély klasszicista tömbjét. A Zsinagóga 1880. körüli műemlék, berendezése eredeti. 1826-ban állították a szabadtéri kovácsoltvas feszületet, Mohács 300. évfordulóján. 1924-ben emelték a Hősi emlékművet. 1877-ben készült a Szentháromság szobor. 1892-ben épült a Bajai úti Szélmalom. |