A neves bortermelő település a Homokhátság nyugati peremén fekszik, Kecskeméttől délnyugatra. Kedvelt sárfehér borából pezsgő is készül. Határa nevezetessége a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Kolon-tó. A kőrises erdőkkel, rekettyésekkel, zsombékkal tarkított táj madarak tízezreinek állandó és átmenő szállása. Ritka halfajtái a lápi póc és a réti csík. A Kolon-tó szélmélyítette medencéjén már alig van nyílt víztükör. A Bikatorok nevű, 126 m magas homokbucka tetejéről feltárul az ősi vadvíz ország arculata. Iszák területén 3-4000 éves leleteket, avar és honfoglaláskori sírokat tártak fel. Nevezetes Baláspuszta honfoglaláskori anyaga. Az első oklevél 1055-ben említi, jelenlegi nevén 1474-től fordul elő. A török időkben elpusztult. 1816-ban nyert mezővárosi rangját 1876-ban elvesztette. Várossá csak napjainkban vált ismét. A református templom 1794-ben épült, barokk stílusban. A római katolikus Szent Mihály templomot 1815-ben emelték. Előtte 18. századi Pieta állt. A helytörténeti gyűjtemény egykori népéleti darabokat őriz. Az I. világháborús emlékművet 1924-ben állították. A II. világháború oszlopát 1990-ben. 1992-ben készült az 56-os emlékmű. A város strandja hideg-meleg vizű medencékkel ellátott. |