| A Jugoszlávia felé közúti határátkelővel rendelkező község Bajától délre, az 51-es számú főút mentén fekszik. Egy 1349-es oklevél Zanthov néven említi, az 1419-es Herchegzantoként. Elnevezése az egykori birtokos Herceg-családra utal. Mai nevét hivatalosan 1904-től viseli. Területét I. István adományozta a veszprémvölgyi apácáknak. A későbbi évszázadokban Herceg Péter, a Czobor-család, Szántói Marhárt Jakab birtokolták. Mohács után elnéptelenedett, majd szerb és bunyevác családok telepítették újra. 1723-1904 között a Szántova szerb változatot viselte. A római katolikus Nagyboldogasszony-templom 1752-ben épült barokk stílusban, 1900-ban átépítették eklektikus formában. A görögkeleti szerb templomot 1815-ben emelték klasszicista stílusban. Ikonosztáza XVIII. századi alkotás. A helytörténeti gyűjtemény a község népéletét mutatja be. A közeli Karapancsai parkerdő gímszarvasban gazdag, területén áll József főherceg vadászkastélya. Másik értékes természetvédelmi területe hazánk legnagyobb, mocsári ciprusból álló erdőfoltja. Hercegszántón született Albert Flórián Aranylabdás labdarúgó. |