| Solttól dél-délkeletre fekszik, az 51-es számú főút mentén. Nevét egy 1193-as oklevél említi. Neve agárt, vadászkutyát jelent. Területén avarok laktak. Az Árpád-korban Fejér megye solti járásában, a fehérvári vár tartozéka volt. Egy 1409-es okmány Egyházasharta, az 1455-ös pedig Nagy-Harta néven említi. Mikolay Mihály és Mikolay Bálint birtokolták. 1690-re elnéptelenedett. 1715 és 25 között németek és elnémetesedett hugenotta franciák telepedtek le gróf Ráday Pál földesúr kérésére. A rendezett falukép, a sakktáblás településszerkezet az 1852 nagy tűzvész után alakult ki. Német lakosait, 287 hartai családot kitelepítették 1947-48-ban. Helyükre délvidéki és felvidéki magyarok költöztek. Az evangélikus templom 1798-ban épült késő barokk stílusban. A református templomot 1835-38 között emelték klasszicista stílusban. A római katolikusok 1943 pünkösdjén szentelték Szent István-templomukat. Érdekesség még a két világháború kegyeleti emlékműve. Szabadtéri strandfürdője termálkútra települt. |