| A község Kalocsától délre települt, a Duna és az 51-es számú főút között. Fontos régészeti lelőhely. 1971-ben Garadombon találták a péceli kultúra edénytöredékeit. Előtte 1962-ben bronzkori szemétgödröt és avar sírokat találtak. 1966-ban egy 4500 darabos éremlelet került elő. Területén állt az Árpád-kori Orosz falu temploma. Ez 1212-es oklevél említi Fays nevét. Az elnevezés Fajsz fejedelem (948-955) ered. A falut a XIII. században a szekszárdi apátság egyházi nemesei lakták. A középkorban hozzátartozott Bék és Varajt falu is. A török időkben a kalocsai náhijébe sorolták. A háborúk végére elpusztult. Az 1710-es években újjátelepült. Római katolikus templomát Szent István tiszteletére 1909-10 között emelték, a még 1750-ben épített régi templom helyére. 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt. |