| Az 51-es számú főút mentén fekszik, Solttól 14 km-re északra. Területén őskőkori, bronzkori és honfoglalás kori leletanyagot találtak. A korábbi évszázadokban széthordott kőmaradványok emlékeztettek a római kori Pannónia keleti határát védő kisebb erődre. Mai határának területén az Árpád-korban létezett Vecse, Csanád és Fehéregyháza. A XIII. században a Vecsey-család birtokolta. Ezt egy 1271-es oklevél is megerősíti. A XV. században a Tetétleni-család tulajdona volt, a mohácsi vész idején Lasky Jeromos volt a földesúr. 1541 után hosszú időkre a falu a Földváry-család kezébe jutott. A török időkben Csanád és Fehéregyháza elpusztultak, a szomszéd Vadashoz hasonlóan, Vecse fennmaradt. 1761-ben mezővárosi rangra emelkedett. 1849 márciusában az osztrákok a házak felét rombadöntötték. A II. világháború alatt a zsidó lakosságot elhurcolták. 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. A református templom 1745-ben épült barokk stílusban. Tornyát 1832-ben emelték, falában középkori kőtárral. A Petőfi Emlékházban, Petrovics István egykori mészárszékében működik a Petőfi Múzeum, benne helytörténeti gyűjteménnyel. A Nagy Pál vagy Petőfi házban 1844-ben a költő 19 verset írt Nagy Zsuzsikához. A János vitéz Iluskájának ihlető alakja a helyi temetőben nyugszik. 1949-ben 8 község közadakozásából állították a Petőfi szobrot. Nevezetes még az első világháborús, a második világháborús és az '56-os közös emlékmű. |