A Kalocsai Sárközben települt, a Duna bal partján. Területén gazdag régészeti anyagot, halomsíros temetot, avar és Árpád-kori sírokat tártak fel. Nevét a nyelvészek a "Pota" régi személynévbol eredeztetik, amely csatagáj nyelven tevecsikót jelent. XIV. század végi oklevelek említik eloször, mint királyi birtokot. A falu átélte a török idoket. A Rákóczi-szabadságharc idején a vezérlo fejedelem oltalmát élvezte. 1720-ban mezováros, késobb református püspöki székhely. 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. Magyarországon eloször itt vezették be a Kodály-módszer oktatását. Református temploma gótikus eredetu. 1861-ben eklektikus stílusban átépítették. Tornya 1773-ban épült. A római katolikus Nepomuki Szent János tiszteletére épült templomot 1761-ben szentelték. Copf stílusú. 1934-ben különleges falcsúsztatási technológiával bovítették. 1925-ben épült a Bencze-kastély. A Pataji Múzeum egy 1937-ben épített unitárius templom épületében muködik. Nevezetes még a tájház, az 1894-ben emelt Kossuth-szobor és az 1924-es Hosök szobra. Dunapatajtól 4 km-re található a Szelidi-tó, az Alföld egyik legszebb gyógyhatású tava. A Duna egykori ágának maradványa. Kedvelt üdülohely. A tó környéke 1976 óta természetvédelmi terület, a partján lévo Várdomb jelentos régészeti feltáróhely. |