| A Duna bal partján települt. A megye második legnagyobb városa. Itt találkozik a Bácskai Löszhátság nyugati pereme a Duna menti síksággal. Meghatározó eleme a Duna egyik mellékága, a Sugovica. Átszeli az 51-es és az 55-ös foút. A víz révén környéke már az oskortól kezdve lakott volt. Területén feltártak újkokori, rézkori, bronzkori, vaskori, kelta, szarmata, avar leletanyagot. Szórványleletek kerültek elo a honfoglalás korából. Ettol az idoszaktól folyamatosan lakott terület. Neve 1323-ban Baya alakban fordul elo. Tulajdonosáról eredeztetik. 1472-ben mezovárosként tesznek róla említést. Több fontos kereskedelmi út találkozott itt. Baja volt a Bátai-rév balparti hídfoje és az egykori Vajas folyó kikötoje. A Bajai-család, a Király, majd a Czobor-család voltak földesurai. A török hódoltság alatt a bajai náhije közigazgatási székhelye lett. A török uralom 1686-ban szunt meg területén. 1696-ban szabadalmas kamarai mezováros rangjára emelkedett. A Rákóczi-szabadságharcban a város a császár oldalán maradt, ezért a folytonos harcok pusztítást okoztak. Az újjátelepült Baján a XVIII. század közepéig elsosorban bunyevác és szerb lakosok éltek. A magyarokat Csáky Imre kalocsai érsek telepítette. A Czobor-család felvidéki birtokairól pedig szlovákok érkeztek. A XVIII. században folyamatossá vált szinte a német betelepedés, majd a zsidók is megjelentek a század közepén. A bajai uradalom 1750-ben Grassalkovich Antal tulajdona lett. Az utolsó birtokos a Zichy-Ferraris-család volt. 1862-ben váltotta meg tolük magát a város. 1918-tól egészen 1920-ig szerb megszállás alatt állt. 1920-tól a Baranya-Pécs-Baja háromszögben a baloldal kikiáltotta a Baranyai-Bajai Köztársaságot. Trianon után Baja lett Csonka Bács-Bodrog megye székhelye. Ezt 1941-ben a Délvidék visszacsatolásával elvesztette. 1944-ben lebombázták a stratégiai jelentoségu Duna-hidat. Csak 1950-re épült újjá. Megyeszékhelyi rangját rövid idore még visszakapta, de 1950-ben Kecskemét lett Bács-Kiskun létrehozásával a legnagyobb magyar megye székhelye. 1896-ban eklektikus stílusban építették át a volt Grassalkovich-kastélyt. A Türr István Múzeum épülete 1847-ben épült. 1936-tól múzeum. A Szent Antal-templom 1730 körül épült újjá, mint ferences templom. 1773-ban itt tett szerzetesi fogadalmat Martinovics Ignác. A Szenvedo Mária szobrát 1740-ben állították. A Szent Péter-Pál templom 1765-ben épült, barokk-copf stílusú. A Nagy-Szerb templomot 1790-ben építették. A világjáró Jelky András szobra 1936-ból származik. A Nagy István Képtár épületében muködött Rudnay Gyula muvésztelepe. 1836-os a Kálvária-kápolna. A bunyevác tájház Bajaszentistván városrészben áll. Kedvelt kirándulóhelyek a Petofi-sziget, a Türr István kilátó, a Pandúr-sziget és a Mária Könnye nevu búcsújáróhely az 1811-es Kisboldogasszony-templommal. |